↑ Return to Szakmai anyagok

Dráva mellékág revitalizáció – 2007

A növényvilág az ártéren nagyon jól tükrözi a vízmozgásokat, a vízmélységeket, az elöntések gyakoriságát, időtartamát, a keletkezett zátonyok életkorát. Ezért a mellékágak megítélésében a hidrológiai viszonyok mellett alapvető az értékelt térség együttes és mellékágankénti botanikai értékelése.

Bár a terület egészéről elmondható, hogy növényvilágára hatással voltak az elmúlt évszázad emberi beavatkozásai (Dráva szabályozás, melioráció, nagyüzemi mezőgazdaság, erdőtelepítés, stb.), ennek ellenére a térség számos reliktum értékű botanikai adattal szolgál. A területen jellegénél fogva a vízi, illetve a vízhez erősen kötődő növénytársulások a dominánsak. Hazánkban talán legveszélyeztetettebb társulások között tartják számon a mocsári-lápi növényzetet, mely itt meghatározó. A vízszintingadozást hosszabb-rövidebb ideig elviselő társulások változatos ökológiai feltételrendszerből adódó mozaikos szerkezetükkel, a sekély és a mélyvízi társulástípusok összefonódásával biztosítják hosszútávon a „wetland” típusú élőhelyek állandóságát.

A terület kiemelkedőértéke a változatosság. Az, hogy olyan vízi- és mocsári növénytársulások alakultak itt ki és maradtak fenn, melyek már országosan is alacsony arányban találhatók, alátámasztják azt, hogy a térség további sorsával foglalkozni kell. E biotópok biztosítják a visszatelepülés és a menedékhely fenntartásának lehetőségét, alapvető komponensei a zöldfolyosónak. A terület jelentőségét a mocsári növényzetnek (Phragmitetea) köszönheti. A nádas (Scirpo-Phragmitetum), magassásos (Magnocarition), hínár társulások (Lemnetea) növényzete a holt és mellékágakban található. Nagyon fontosak a holt- és mellékágak, valamint az „élő” Dráva, valamint az ártéri erdő növénytársulásai is.

Dráva mellékág revitalizáció